A FÉRFI AZÉRT ELHAGYJA APJÁT..

Felfigyeltetek arra, hogy Ádámnak nem volt apja és anyja, akiket el kellett volna hagynia Éva kedvéért? És egyáltalán: miért csak a férfinak kellene a szüleitől elszakadnia? Ha a nő nem lesz önálló a korábbi családjától, akkor az a házasság éppen úgy nem működik, mintha a férfi önállótlan.

Ma hány házasságban mondhatja el azt a férfi, hogy amíg aludt, addig feleséget formáltak számára, akit megpillantva így kiáltott: "Ez most már csontomból való csont, testemből való test." ?  (1Móz. 2: 23.)

Fenti két alapfeltétele a házasságnak valójában Jézus Krisztus esetében teljesedett be. Jézus Krisztus egész élete a Mennyei Atya szeretetének bemutatása volt, akit annyira szeretett az Atya, hogy többször is hallhatóan kinyilatkoztatta azt a körülötte lévő emberek számára.

Egy ilyen erős szeretet-kapcsolat esetében van valódi jelentősége annak, hogy a "fiú elhagyja apját és anyját." Ez az "elhagyás" pedig drámaian mutatkozott meg a kereszt agóniájában. 

Ez a tökéletes szimbiózis miértünk "szakadt el" (hacsak egy időre is):

"Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" (Máté 27: 46.)

És valójában Jézus volt az az "ember" is, akit az atya "elaltatott", hogy feleséget formáljon számára. 

Amíg Jézus a sírban feküdt, aközben az egyház formálódott, mint új teremtés. 

Igen, mi már csontjából való csont, és testéből való test lettünk, amikor újjászülettünk! 

Az Ő halálos sebet szenvedett oldalából formáltattunk Isten által újjá!

Krisztus és az egyház igazából a házasság prototípusa, mert "nem jó az embernek egyedül."

Csak Jézusban oldódhat fel az egyedüllétünk!