BETLEHEMI TÖRTÉNETEK - amelyek Jézus rangjait jövendölik meg

Ma már mindannyian azonosítjuk Betlehemet Jézus születési helyeként. Az Ószövetség három betlehemi történetet is elmesél számunkra, amelyek mindegyike a messiás egy-egy rangját hivatott kiemelni. Jézus ugyanis egy személyben igaz/igazságos főpap, Istentől küldött szenvedő próféta, és megígért király.
A Bírák könyvének végén van két kevésbé emlegetett történet. Az egyik történet egy bizonyos Míká nevű ember életét ecseteli, akitől az új hazát kereső Dán törzsének fiai ellopják a házi bálványát. ( https://abibliamindenkie.hu/uj/JDG/17 )
A Bírák könyvének utolsó története Benjámin törzsének égbekiáltó bűnét, majd megbüntetését részletezi. ( https://abibliamindenkie.hu/uj/JDG/19 )
Végül Ruth könyve Dávid király családfáját eleveníti
fel. ( https://abibliamindenkie.hu/uj/RUT/1 )
Míká házi bálványának történetébe van ágyazva Dán törzsének áttelepülése. Az történt ugyanis, hogy Józsué honfoglalása idején Dán törzsének jutott a Jeruzsálemtől nyugatra eső, nem túl nagy terület. Ők azonban a bírák korának idején nem tudták azt megtartani, az őslakos emóreusok, majd a filiszteusok egyre inkább kiszorították őket. A völgyekből elűzték őket a környékbeli hegyekbe. Így Dán utódai elhatározzák, hogy új területet keresnek a maguk számára.

Öt kémet küldenek el, hogy megfelelő új hazát találjanak maguknak. Végül az ígéret földjének legészakibb csücskében kinézik a maguk számára Lajis városát, mert tetszik nekik, hogy biztonságban és nyugalomban, minden hatalom befolyásától függetlenül élnek.

Miért szőtte egybe a szentírás a dániak kálváriáját Míká házibálványával? A Dán név jelentése: ítélet. Eredeti törzsi területük az ellenséges filiszteusok kezébe került. A filiszteusok az Ószövetségben a Jézus korabeli farizeusok és írástudók szimbólumai, akik vallásos köntösbe bújtatva ferdítik el a törvény szent és igazságos követeléseit. Az ítélkezést is magukhoz ragadják, az elismeréseket egymásnak adják, az egyszerű népet elnyomják. Isten igaz ítélete nem talál hazát közöttük!
Az Újszövetségben Jézus hozza el, és honosítja meg az igaz ítéletet. Míká és pappá avatott fia a törvényadás szövetségének jelképe ebben a történetben. (A törvényadással járó átkok és áldás bizonyítja ezt a történet elején.) A papnak felfogadott betlehemi lévita Jézus előképe. Ő az a főpap számunkra, aki igaz ítéletével szilárdítja meg hatalmát, aki békét, biztonságot, és hatalmaktól független uralmat hoz számunkra!
A betlehemi másodfeleségű lévita történetében Jézus, mint Istentől küldött próféta jelenik meg, aki helyettes áldozatként hal meg. A Betlehemben élő após, aki oly nagy örömmel fogadja a vőjét, akaratlanul is eszünkbe juttatja a tékozló fiú példázatának nagylelkű édesapját. Ő Isten, az Atya képe, aki befogadó, nem ítélkező, gazdagon ellátó, melegszívű. Legféltettebb kincsét, a lányát rábízza újra erre a fiatalemberre, aki pedig korábban valószínűleg rosszul bánt vele, ezért menekült haza a másod(!)feleség az apai házba.
Kapcsolatuk második felvonása azonban tragédiába torkollik. A hazafelé tartó párra ráesteledik, ezért a Benjámin területén fekvő Gibeónban kérnek éjjeli szállást. Az éjszakai események Szodomát és Gomorát megszégyenítő módon brutálisak és gonoszak. A gibeoniak a szállásadó ember házát ostromolva követelik a védtelen idegenek kiadását. A lévita ugyan megmenekül, de a másodrangú feleség belehal az erőszakba. Megdöbbentő, hogy ez Izráelben megtörténhetett! Az asszonyhoz hasonlóan ártatlanul szenved erőszakos halált később Jézus is, akit pedig az Atya küldött számunkra, és vele együtt minden áldását ránk terjesztette.
A felháborodott izráeliek hadba hívnak minden törzset a benjáminiak ellen. Kétszer vereséget szenvednek a védekező Benjámin fiaival szemben, majd a harmadik támadás lesz csak sikeres. Ekkor már olyan mértékű győzelmet aratnak, hogy mindössze 600 harcos marad életben Benjámin utódai közül:
"Izráel fiai ugyanis megszánták testvérüket, Benjámint, és azt mondták: Kivágatott ma egy törzs Izráelből!" (Bírák 21: 6.)
Ez felidézi számunkra Pál apostol szavait:
"Ha azonban az ágak közül egyesek kitörettek, te pedig vad olajfa létedre beoltattál közéjük, és az olajfa gyökerének éltető nedvéből részesültél, ne dicsekedj az ágakkal szemben. Ha mégis dicsekszel: nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged." (Róma 11: 17.)
Ruth történetében a messiás királyi vérvonalának kezdeteit ismerhetjük meg.