JÁNOS EVANGÉLIUMA - reflexió Mózes könyveire
János evangéliuma a legkésőbbi a négy evangélium között, valószínűleg Kr.u. 100 körül íródott. Kissé más, mint a másik három. Máté, Márk és Lukács evangéliumát szinoptikusoknak is szokták nevezni, ami azt jelenti: együtt látni. János evangéliuma azonban erősen szerkesztett, összeválogatott történetekből, és jézusi tanításokból áll. Ebben Jézus tetteit nem "csoda"-ként említi, hanem "jel"-ként, amelyből hetet részletez. Sokat gondolkodtam róla, hogy miért éppen ezek a történetek kerültek bele? Mire utalhatnak ezek a jelek?
Általánosan elfogadott, hogy a repülő sas jelképezi János evangéliumát. (Ugyanis az Isten trónja körüli négy élőlény közül az egyik hasonlatos a repülő sashoz lásd: Jelenések 4: 7.) Nemcsak azért találó ez a jelkép, mert ebben az evangéliumban Jézus isteni természete van hangsúlyozva, aki ilyenként visszatér a Mennybe, hanem azért is illik rá, mert a sas magasan szárnyalása és éles szemei lehetővé teszik a nagy összefüggések felfedezését. A "talaj közeléből" nem észrevehető kapcsolatok, utalások, hasonlatosságok a sas röptének magasságából nyilvánvalóvá válnak.
Azért is különleges, mert a szerző neve - János - is azt jelenti: Isten kegyelmes, tehát ez az evangélium kifejezetten hangsúlyozza az Atya kegyelmének Jézus Krisztusban való eljövetelét.
Az evangélium bevezetőjében olvasható-, és nagyon híressé vált igék az un. Logosz-himnusz. Ez a néhány mondat egyértelmű utalás a Teremtés Könyvére: "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt. Ő kezdetben Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött." (Ján 1: 1-3.) Ezek a mondatok Jézus különleges helyzetét hangsúlyozzák a teremtésben. Ez a gondolat végigvonul az egész evangéliumon, amelyről korábban már írtam itt: https://istengyermekei.webnode.hu/l/jezus-a-teremtesben/
Érdekes módon egyik-másik történetről a János evangéliumában már korábban is nyilvánvalóvá lett számomra, hogy az az Ószövetség valamelyik történetére reflektál Jézus (vagyis a kegyelem) szemszögéből. Márta, Mária és Lázár története(i) például jézusi válasz Kain és Ábel esetére. Ezt itt fejtettem ki: https://istengyermekei.webnode.hu/l/kain-es-abel-vallasossag-es-kegyelem/
Éva bűnbeesésének újszövetségi "változata" a házasságtörő asszony esete, amelyről itt írtam korábban: https://istengyermekei.webnode.hu/l/az-eredendo-bun-helyreallitasa-jezus-es-a-hazassagtoro-asszony/
Az ötszörösen elvált, házasságtörésben élő samáriai asszony története is valójában egy ószövetségi tragikus sorsra adott isteni helyreállítás. Jákob egyetlen lányának, Dinának az esetét "meséli újra" itt Isten Szelleme, Jézus Krisztus által. Ha te is szeretnél erről meggyőződni, akkor kattints ide: https://istengyermekei.webnode.hu/l/samariai-asszony-jakob-kutjanal-dina-helyreallitasa/
Talán ez a néhány példa is elég meggyőző, hogy belássuk: János evangéliumát kifejezetten azért írták meg, és azért ezeket a történeteket válogatták hozzá össze, mert a Szent Szellem ez által meg akar győzni bennünket arról, hogy Jézus Krisztus - Isten egyszülött Fia - azért jött el ebbe a világba, hogy helyreállítsa azt, ami tönkrement. Jézus valóban azért jött, hogy megkeresse, és megmentse az elveszetteket! Ezek az Újszövetségi történetek az Ószövetségi párjaikkal együtt még inkább alkalmasak arra, hogy erős hitet ébresszenek bennünk Jézus Krisztus Isteni személye iránt.
Amiért azonban igazából most írok, az a János evangéliumának 1. része végén olvasható. Itt a tanítványok Jézussal való első találkozásának leírása ragadta meg a figyelmemet: egy kemény fizikai munkában megkérgesedett lelkű halászembert Jézus rögtön "Kősziklának" keresztel át. Egy cinikus fiatalemberből "igaz Izraelita lesz, akiben nincs álnokság". Őt ráadásul Jézus először a fügefa alatt pillantja meg. Tudjuk, hogy a bűnbeesett első emberpár a fügelevelek takarásába bújt az őket kereső Isten elől. Úgy tűnik, hogy ez a néhány mondat arra utal, hogy a bűnös ember kezd kimerészkedni a fügelevelek mögül, és boldogan követi az őket megtaláló Istent, aki nem ítél, hanem IGAZ-nak, és rendíthetetlennek (stabil kősziklának) jelenti ki őket! Ott az Isten keresi az embert, itt már az ember keresi, és kérdezi az Istent: "Mester, hol laksz?" (Ján 1: 38.)
Ha ti is találtok hasonló párhuzamokat, írjátok meg üzenetben a KAPCSOLAT menüpont alatt!