JÉZUS HÁROM (PLUSZ EGY) PÉLDÁZATA - egy jobb szövetség bemutatása
Máté evangéliuma 24: 45. verssel kezdődően Jézus elmond a tanítványainak három (+1) példázatot. Mindegyik az ószövetségi frigyláda egy-egy tartalmára reflektál. Jézus ezekben bemutatja, hogy mennyivel jobb szövetséget hozott el számunkra, mint az Ószövetség. https://abibliamindenkie.hu/uj/MAT/24
Az okos és a gonosz szolga példázata a frigyláda mannás korsójára utal. Maga Jézus is, de az Újszövetség több helyen is nagyon egyértelműen megfogalmazza, hogy a manna Isten igéjének az előképe, amely táplálja bennünk az életet. Az Egyiptomból kivonult zsidó nép zúgolódva, felháborodva követelte, hogy ételt kaphassanak a kietlen pusztában, ekkor manna hullott az égből, amely a következő 40 évben minden nap táplálta az egész közösséget. Viszont mindig csak egy napra való hullott! (Csak a nyugalom napján nem romlott meg az előző napi dupla adag manna!)
Jézus az okos és a gonosz szolgáról szóló példázatában jelzi, hogy Isten a táplálékot már előre odaadta, minden a rendelkezésünkre áll. Ha mégsem kapnánk eledelt, az nem Isten hibája/felelőssége/gondatlansága! Nem kell könyörögnünk az ellátásért, mert Isten nem tartja azt vissza! Legfeljebb arról lehet szó, hogy a táplálással megbízott szolgák valamilyen ürügyet találnak arra, hogy gondoskodás helyett inkább uralkodhassanak a rájuk bízottakon. Tulajdonképpen az a kifejezés, hogy "verni kezdené szolgatársait" azt a hozzáállást fejezi ki, hogy Isten ellátó, gondoskodó, gyógyító szeretetének bemutatása helyett, - amely Krisztus Jézusban nyilvánvalóvá lett - Isten ítéletét, szeretetének feltételes voltát, Isten elégedetlenségét hírdetik a szószékekről.
"Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?" - kérdezi a Róma 8: 32. verse.
Ne kételkedjünk Isten feltétel nélküli, odaadó, túláradó szeretetében, bármit is mondjanak az emberek! Jézus az, aki betöltötte a törvény minden előírását, és feltételét, nekünk csak Őbelé kell vetnünk a bizalmunkat!
A következő példázat - a tíz szűz példázata - új fejezetbe került, de az előzőhöz kapcsolódik. Rengeteg félelem-keltő magyarázat született erről a példázatról is. Mindenki a titokzatos "olaj" után kutakodik, nehogy ő legyen az a balga szűz, akit kizárnak a mennyegzői házból. Először is: a Krisztusban hívők a Biblia szimbolikája szerint Jézus menyasszonyai, nem pedig "koszorúslányok" a mennyegzőn! A menyasszonyt pedig semmiképpen nem zárják ki!
A szüzek tizen vannak. Ez a tízparancsolat "száma". A két ötös csoport a frigyláda két kőtáblájára utal. Az Ószövetségben Isten áldásai feltételhez kötöttek voltak. Mégpedig az volt a feltétel, hogy az ÖSSZES parancsolatot be kellett tartani!!! "Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezik." - írja Jakab (Jak. 2: 10.) SOHA, SENKI SEM TUDTA TELJESÍTENI A TÖRVÉNY ÖSSZES FELTÉTELÉT, EGYEDÜL JÉZUS KRISZTUS!
A szüzek, akik a mennyegző fényét adják, azok a jócselekedetek, amelyek a Krisztusban való hitünkből fakadnak.
A balga szüzek jelképezik azon jótetteinket, amelyek motivációja, hogy azokkal lenyűgözzük Istent, vagy elnyerjük az emberek csodálatát, vagy csak saját önelégültségünket tápláljuk velük. A törvény megcselekvésében bízó galatákat nevezi az Újszövetség "eszteleneknek", "balgatagoknak", "ostobáknak":
"Ó, ti ostoba galaták! Ki tudott ennyire félrevezetni titeket? Hiszen úgy hirdettük nektek Jézus Krisztus kereszthalálát, mintha a szemetek előtt feszítették volna meg őt! Mondjátok meg nekem igazán: vajon azért kaptátok-e a Szent Szellemet, mert megtartottátok a Törvény előírásait, vagy pedig azért, mert amikor hallottátok Jézusról az örömhírt, hittel elfogadtátok?" (Gal. 3: 1-2.)
Ez a példázat tehát nem az "olaj nélküli" keresztények ellen szól, hanem éppen az okos szüzekről, azokról a jótettekről, amelyeket Isten kezdeményez, számára kedvesek, az "öröm olajával" teljesek. Az Ószövetség, és a tízparancsolat kőtáblái nem adtak lehetőséget, hogy bárki elérje Isten mércéjét, mindenkinek voltak hiányosságai. Az Újszövetségben maga Isten biztosítja, és készíti elő a jócselekedeteket, amelyek képesek világosságot árasztani. Óriási fordulat, hogy a helytelen tettek, vagy rossz motivációból származó cselekedetek nem kárhoztatják az elkövetőt, csak megállapítják róluk (a tettekről), hogy nem képesek világosságot adni, vagyis kizáratnak. (Ezzel szemben a pusztai vándorlás során többször is előfordult, hogy a bűnt elkövetőket, vagy engedetleneket azonnal halállal büntette Isten, vagy a közösség.)
A következő, a talentumokról szóló példázat is a szószékek kedvenc "ostora". Ez a jézusi példázat a frigyládában elhelyezett kivirágzott vesszővel van szembeállítva, amely Áron isteni megbízatását igazolta. A pusztában vándorló zsidók egy része azért lázadt fel, mert nem fogadták el Áron kiválasztását, ők is szerettek volna a szent sátorban szolgálni, Isten eszközeivé válni. A kijelölt vezetők személyét megkérdőjelezték. Isten azonban csak Lévi törzsét engedte szolgálni, őket választotta ki, őket bízta meg. A nép élére pedig Mózest és Áront helyezte. Ezt bizonyította az egyetlen éjszaka rügyet, bimbót, virágot, és mandulát érlelő faág, amelyre Áron neve volt bevésve. https://abibliamindenkie.hu/uj/NUM/17
A Jézus által elhozott Új Szövetségben azonban MINDENKI kap a királytól megbízatást, feladatot, és hozzájuk a megfelelő talentumokat/képességeket/készségeket is Isten maga biztosítja: "mert Isten az, aki munkálja bennetek mind a szándékot, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően." - mondja Pál a Filippi 2: 13. versében. Jézus arra biztat, hogy ne a félelem motiváljon, hanem bízzunk Istenben, mert Ő az ellátó, és Ő nem önkényeskedő Úr: Ő nem akar ott aratni, ahol nem vetett!!
Mindhárom példázat azt hangsúlyozza, hogy ne keverjük a Törvény megcselekvésén alapuló régi szövetséget az Új Szövetséggel, mert itt minden feltételt Isten, Jézus Krisztus által már előre teljesített! Az emberi erőlködést felváltotta a Krisztusban való megnyugvás, és az ebből fakadó örömteli munkálkodás. E három példázatot összefoglaló, és "megkoronázó" utolsó ítéletről elmondott példázat is ezt hangsúlyozza: a jobb kéz felé állítottak nem emlékeztek, hogy jót tettek volna, mert önkéntelenül, önzetlenül, belső indíttatásra tettek jó cselekedeteket. Nem volt céljuk, hogy ezekkel igazolják magukat majd Isten előtt!!
(Nagyon tanulságos, hogy a bal kéz felé állítottak használják ezt a szót, hogy "szolgáltunk". Azt kérdezik: "Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked?" (Máté 25: 44.))
Az Ószövetségben a frigyládát lefedő KEGYELEM FEDELÉT tilos volt eltávolítani. Aki mégis megtette, az halál fia volt. Aki a kegyelmet eltávolítva szerette volna szemlélni a láda tartalmát, arra Isten ítélete sújtott le. Az Újszövetségben ennek éppen az ellenkezője valósult meg. A frigyláda tartalmát (a fenti három példázatot) az ítéletről szóló példázat "fedi le". Az új szövetség helyes értelmezéséhez ezt azonban előbb el kell távolítani. A Krisztusban eljött szövetség kedvezőbb feltételei csak ekkor ismerhetők meg.
Minden ember éhezi és szomjúhozza Isten szeretetét, megbocsátását. Isten elfogadása nélkül mezítelenek és foglyok vagyunk. Jézus Krisztus elfogadásával azonban felruháztattunk az Ő igazságával, megszabadított bennünket a bűneink következményeitől. Az igehírdetők felelőssége, hogy a nyáj egyetlen báránykája se fázzon, éhezzen, szomjazzon, és ne vergődjön fogságba esve! A Jó Pásztor pedig táplál és gondoz bennünket már ebben az életben is, bízzuk Rá a gondjainkat minden nap!
Akik pedig mindezek ellenére mégis az ítéletet hirdetik, nem pedig Isten kegyelmét (vagyis visszateszik a ládára a fedelet), azok kerülnek abba a helyzetbe, hogy Jézus elítélje őket! Vigyázz, mit tanítasz az embereknek!
"Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom, nincs hiányom.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti, az igazságosság ösvényén vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy:
Pásztorbotod megvéd, pálcád vezet.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben." (23. zsoltár)