JÓNÁS JELE - Isten az "idegenekből" is tud fiakat támasztani

Jézus gyakran hivatkozik Jónás jelére, amikor a farizeusok messiási jelet követelnek tőle. Mi ez a jel? Ninive megtérése? Három nap a hal gyomrában? Mindenesetre Jónás jól ismerte Isten kegyelmét:

"Azért akartam először Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, szereteted nagy, és visszavonhatod még a veszedelmet." (Jónás 4:2)

Jónás nevének jelentése galamb. Utalhat Noé galambjára, amit először kiengedve a bárkából az még nem tudott sehol sem leszállni a vízözön által elpusztított Földön, ezért visszatért a bárkába. Másodjára kiengedve olajággal tér vissza Noéhoz, majd később már vissza sem jön, jelezve, hogy felszáradt a föld, eljött a szabadulás ideje, vannak fák, ahol fészket rakhatnak az égi madarak.

"Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vesz az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez ugyan kisebb minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között." (Máté 13: 31-32.)

Isten kezében Jónás az a galamb, akinek azt kellene jeleznie, hogy van Istenfélő ember, aki igaz szívvel keresi a teremtőt. Isten vágyakozik arra, hogy "olajágat", és főképpen termő gyümölcsfát találjon a Föld népei között! Izráel, mint nép, elhagyta Istenét, gyümölcstelen lett. Jónás idejében Izráelben bálványokat imádnak, (központilag, az államvezetők által felállított aranyborjúkat!!) a megosztott nép saját testvérei ellen vív harcot (Júdea ellen), Istennel pedig cseppet sem törődnek. Ez a "föld" kietlen lett, akárcsak a vízözön utáni világ.

Jónás az északi elszakadt országrészben élt II. Jeroboám istentelen királysága alatt. Hazai tevékenységéről mindössze annyi derül ki a Bibliából, hogy a király területszerző harcainak sikerét előre megjövendölte. Izráel határai kitolódnak, az állam sikeresen hódítja vissza a valaha volt zsidó területeket. Gazdagodnak, bőségben élnek, ahogy a kortárs Ámósz írja könyvében:

"Örültök Lódebárnak, és azt mondjátok: A magunk erejével foglaltuk el Karnajimot! Én majd egy népet indítok ellened, Izráel háza - így szól az Úr, a Seregek Istene -, amely sanyargat benneteket a Hamátba vezető úttól le az Arábá-völgyig." (Ámósz 6: 13-14)

Isten évszázadokig várja Izráel megtérését, de hiába.... nincs gyümölcs. A galamb (Isten Szent Szelleme) nem tud sehol leszállni, vagy megnyugodni az ígéret földjén. Szomorú...

A következő "reptetés" idején Isten határozottan megadja az irányt, ahol "termő fára lelhet a galamb". Ez Ninive. A galamb azonban elég önfejű, és homlokegyenest ellentétes irányba indul, hiszen Ninive népe ellensége Izráelnek. Isten azonban - mint tudjuk megannyi bibliai történet alapján - a szíveket vizsgálja! A prófétát fuvarozó hajósok Jónás történetét hallva egységesen megtérnek a Menny Istenéhez. Lám a pogányok között olajágat talált a galamb!

A nagy hal gyomrában töltött 3 nap természetesen Jézus halálát és feltámadását szimbolizálja. Jónás pedig akaratlanul is a messiás önfeláldozó szeretetét ábrázolja ki, hiszen tengerbe vetése által menekül meg a hajó legénysége. (Jézus is először egy csapat halászlegény megmentője lesz évszázadokkal később ;) )

A "galamb harmadik reptetése" már igazi sikertörténet Isten szemszögéből. Jónás néhány szavára - csodajelek nélkül!! - megbánják bűneiket a niniveiek. (Ezért hivatkozik Jónás jelére Jézus!) A Szent Szellem végre nyugvóhelyet talált Ninive megtérő népe között...