Mivel a Szent Szellem által kaptunk új életet, ezért éljünk is a Szent Szellem vezetését követve! (Gal. 5:25)

Isten trónja az Igazság trónja, Tőle származik a megigazulásunk is. Krisztus megváltásunkért fizetett drága vére miatt kapjuk ajándékba Isten előtti megigazulásunkat. Isten elfogad bennünket. A teremtőnkkel helyreáll a kapcsolatunk. Olyan ez, mint amikor egy szomjazót megitatnak friss, kristálytiszta, hűsítő vízzel. Életet ad.

Ezékiel látomása szerint Isten trónjától ered az az élő vízzel teli patak, amely egyre szélesebb és mélyebb lesz. Isten a forrás, és amerre elhalad ez a folyó, ott mindenütt életet ad, és felüdíti az élőlényeket. Ez az édesvizű folyó azonban a Holt tengerbe folyik, amely magas sótartalma miatt mérgező minden élőlényre.

Mi halak voltunk a Holt-tengerben. Halottak. Istentől elválasztottak, távoliak.

A "Nagy Halász" azonban kifogott, és megelevenített bennünket, sőt, újjáteremtett. ("Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!" - Mondja Jézus Péternek - Luk. 5:10.)  Már nem halak vagyunk, hanem madarak! A forrást keressük most is, hogy tiszta vízzel üdíthessenek fel bennünket. Csak úgy találhatjuk meg, ha követjük a Holt-tengerbe befolyó folyót, amely visszavezet bennünket az élő víz forrásához, Isten trónjához.

Ha vízi-madarat "játszunk", akkor árral szemben kell "visszaevickélnünk" a forráshoz. Ez a sodrással szemben lehetetlen. A törvény sodrásával szemben nem haladunk. Hiába gondoljuk magunkról, hogy igen jó úszók vagyunk, és majd lassan csak megérkezünk... Az igazság az, hogy egy tapodtat sem haladunk, sőt ha nem figyelünk, azon kapjuk magunkat, hogy ismét a sós vizet csapkodjuk, azt nyaldosunk, és még szomjasabbak vagyunk! A folyó kristálytiszta forrását kell elérnünk, mert a folyó út közben igen sok hordalékot szállít, ezért vizet inni itt nem tanácsos.

Fel kell fedeznünk, hogy azért kaptunk szárnyakat, hogy a légáramlatokat kihasználva repüljünk a Szent Szellem fuvallata szerint! Fel kell emelkednünk a víz fölé, vagyis ki kell kerülnünk a törvény uralma alól! Másszunk ki végre a vízből, (a törvény alól), és Isten szeretetének napsütésében szárítkozzunk meg! Ha megszáradtak a tollaink, akkor a felszálló meleg levegővel együtt már a levegőbe is emelkedhetünk! 

Bízzuk rá magunkat a Szellem fuvallatára!

Jézus is járt a víz fölött, a "levegőben". Nem volt ugyanis szüksége a vízre ahhoz, hogy odaérjen a tanítványok viharban hánykolódó hajójához! Ha szüksége lett volna a víz felszínére, akkor bizony Őt is dobálta volna a tajtékzó, hullámzó víz, de Ő csak "odasétált" a megriadt tanítványokhoz a tó vize fölött! A süllyedő Pétert pedig Ő húzza ki a vízből, vagyis Ő meg tud tartani, hogy ne merüljünk ismét a törvényeskedés hullámaiba! 

Hála ezért Neki, Aki Volt, Van és Lesz!