SÁMSON - A csodálatos Isteni titok hordozója (Bírák 13 - 16)

Isten csodálatos titkát - Jézus Krisztus személyét - prófétálja el Sámson megszületése, élete és halála. Nevének jelentése: nap fia, hasonló a naphoz, napból való, fényes, erős.

Sámson születését angyali hírnök adja tudtul a szülőknek, ahogyan majd Jézus születését is angyalok harsogják a betlehemi éjszakában. Arra a kérdésre, hogy mi az angyal neve, az azt válaszolja, hogy Titokzatos-Csodálatos, amely Isten egyik neve: "Csodálatos Tanácsos" (Ézs. 9:5). Sámson anyja méhétől fogva názír, azaz Isten számára elválasztott személy, ami utalás Jézus Isteni származására. A történet többször hangsúlyozza az Isteni Szellemet, amely eltöltötte Sámsont, és amely hatalmas tettekre tette képessé. Erejének nagysága szimbolizálja Jézus emberfeletti teljesítményét, amelyet az emberiség megmentése érdekében tett-tesz. 

A történetet legtöbbször úgy magyarázzák, hogy sajnos Sámsont testi vágyai rossz útra vezették, így az ellenségei számára kiszolgáltatott lett, és legyőzték. Ez azonban nem felel meg a Biblia álláspontjának, hiszen a szöveg említi, hogy Sámson menyasszony-választása Istentől való volt, "mert a filiszteusok ellen akart tenni valamit." Azaz választása eszköz volt, amely alkalmat adott neki, hogy harcoljon ellene-, és legyőzze az ellenséget. (Ha a szövegben szereplő "filiszteusok" szót kicseréljük farizeusok-ra, máris kirajzolódik Jézus élete, amely egy egyszemélyes "küzdelem" volt a farizeusok által képviselt képmutató vallásossággal szemben.)

A történetből kiderül, hogy Sámson nem üresfejű izompacsirta, hanem éles-eszű volt, akinek rejtvényét senki sem tudta önállóan megfejteni, csakis úgy, hogy Sámson elárulta azt választott szerelmesének. Mondhatni, hogy egyetlen "gyengéje" a szíve volt... Milyen szerethető hős!

Első választottja nevét nem tudjuk, csak azt, hogy Timnában él (jelentése: tulajdon, osztályrész, akadályozva van, megközelíthetetlen helyen van. Mellesleg ez volt Józsué/Jeshua települése az ígéret földjének meghódítását követően.) Olyan feleséget szemelt ugyanis ki Sámson, aki az ellenség területén élt. (A filiszteusok elhódították az Izráeliektől.) Sámsont ez egyáltalán nem rettenti el, sőt... Bátor választás, Istenhez méltó! A kor szokása szerinti hét napig tartó esküvő előkészülete idején Sámson egy fiatal, rá támadó oroszlánt puszta kézzel kettétép. Izráel, Isten választott népe is annak idején Egyiptomban, "megközelíthetetlen helyen" nyöszörgött a rabszolgaság terhe alatt. Isten kifejezte feléjük szeretetét, és azt, hogy szövetséget (frigy) szeretne kötni velük. A rájuk rontó ellenséget a kettéválasztott tengerben veszejti el Isten. A Hóreb hegyen aztán megtörténik a szövetség-kötés, (a frigy) az Istentől származó igék átadása. Isten szavának szimbóluma a méz, amely a megmenekülés élményétől lesz édes.

A menyegzőre hivatalos 30 filiszteus ifjú, akik megkapják Sámsontól a nagy rejtvényt, a bibliai prófétákat jelképezik (Ábrahám, Izsák, Jákób, József, Mózes, Józsué, Sámson, Sámuel, Ezsdrás, Nehémiás, Jób, Dávid, Salamon, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Hóseás, Jóel, Ámósz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofóniás, Haggeus, Zakariás, Malakiás, János, ezen próféták jövendölnek Jézusról a Bibliában). A feladvány pedig az IGE. Az Ige szólói keresik a próféciák célját, beteljesedését, de egyik sem találja a megoldást. Sámson/Jézus árulja el a menyegző utolsó napján szerelmesének, aki pedig felfedi a rejtélyt az ifjak előtt is. (Jézus az emmausi tanítványok előtt felfedi az Írásokat a "mennyegző utolsó napján", a feltámadás napjának estéjén.) Az isteni szó a gonosz legyőzéséről szól! A gonoszságot Isten átformálja táplálékká, szellemünk éltetőjévé. Hatalmának semmi sem tud ellenállni!

Sámson házassága azonban nem teljesedhet be, a menyasszonyt elválasztják Sámsontól, máshoz adják feleségül. Izráel sem nem volt hű, már a szövetségkötés idején bálványimádás bűnébe esett, majd a hosszas huzavona egy mondatba sűrítve: "Csak úgy bántam velük, ahogyan ők énvelem!"  (Bírák 15:11)

Később Sámson Gázába (megerősített hely, erődítmény) megy. Ez lehet a megfelelője Jézus földi szolgálatának. Jézus a törvénykezés sötét korszakában született Izráel földjére, és a bűnösök (vámszedőkkel és prostituáltakkal is együtt evett,) barátjának csúfolták az önelégült farizeusok. A törvény "képviselői" törtek Jézus életére. Megerősített "városuk" kapuját, vagyis a törvény színvonalát Sámson/Jézus kiszakítva a helyéről felvitte a hegyre, amely a hegyi beszédre utal. Jézus ott olyan magasra helyezi az erkölcsi színvonalat, amelyen már csak egyedül Ő léphet át... Vagyis Sámson filiszteusokkal vívott "magányos" harca megfeleltethető Jézusnak a farizeusokkal (képmutató vallásossággal) való küzdelmének.

Delila, (díszes, gyenge, epekedő - akárcsak a Krisztus egyháza) Sámson újabb szerelmese számára Sámson kiszolgáltatja magát. Ezúttal sem az ellenség veszi el tőle a "titkot", Ő maga árulja el. Önmagát adja oda, még úgy is, hogy jól tudja; szerelme nem "megbízható". Sámson/Jézus "egész szívét-lelkét kitárta" Delila/Júdás előtt. Az újszövetségi utolsó vacsorán bemutatott "misztérium", az úrvacsora után Júdás csókkal árulja el mesterét. (Az úrvacsorában van a titkos erő!) A gonosz azt hiszi, hogy legyőzte a Nagy Bajnokot, Sámsont megvakítják, Jézus pedig a kereszten végzi, még az Atyától is elhagyatva. A Szent Szellem azonban újra megeleveníti a hőst, és feltámad ereje. Immár végső csapást mér az ellenségre, a diadal teljessé lesz. Ez volt a célja Isten emberének!

Atyja, Mánóah (nyugalom, ajándék) sírjába helyezik Sámsont Córá (vereség), és Estáól (kérés) között. Jézust is azok találják meg, akik megtapasztalják vereségüket a bűnnel szemben, és a feltámadt Jézushoz menekülnek kérésükkel, hogy mentse meg, váltsa meg őket a bűntől, és annak következményeitől. És Jézus a kérőknek ajándékozza Atyja nyugalmát, a kegyelmet, a győzelmet, és az üdvösséget!

De vajon miért van elrejtve az Írásokban a csodálatos isteni titok? Mi volt ezzel az Úr célja? Fontos, hogy a gonosz ne láthasson bele Isten szívébe, ne tudhassa előre Isten szándékát! Ha a Sátán tudta volna, hogy ezzel végső győzelemhez segíti a Fiút, akkor Jézust nem feszítették volna keresztre! 

Pál is ezt állítja: "hanem Isten titkos bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett bölcsességet, amelyet Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre. Ezt e világ fejedelmei közül senki sem ismerte fel, mert ha felismerték volna, a dicsőség Urát nem feszítették volna meg."  (1Kor. 2 : 7-8)