TÍZ SZŰZ PÉLDÁZATA - jócselekedetek (Máté 25:1-13)

Jézus rejtélyes példázata a tíz szűzről, akik a vőlegényre várva elaludtak. Minden keresztény másképp értelmezi. Nem találni az evangéliumokban kapaszkodót, amely legalább utalna a megfejtésre. Sokak számára félelmetes is a történet, mert azt sugallja, hogy az "olaj" hiánya némelyeket kizár majd Isten országából. Egyesek kétségbe esve kérdezgetik a tanítókat, hogy mi lehet az az olaj, ami biztosítja majd a bemenetelünket a lakodalmas házba? 

A legfontosabb tény, hogy a királyi mennyegzőn a szüzek nem azonosak a menyasszonnyal! 

A menyasszony mindenképp ott lesz az ünnepi vacsorán!!   

Halleluja!!!    :)

A szüzek, vagy ahogyan a mi kultúrkörünkben ismertebb: a koszorúslányok a menyasszony barátai, akiknek nem illik "túlragyogni" a menyasszonyt, inkább az a szerepük, hogy a menyasszony nagy napját fényesebbé, ünnepibbé tegyék. Ki kell emelniük az ő szépségét, rá kell mutatniuk. Jézus korában a vőlegény az esküvő napján alkudozott a menyasszony apjával annak értékéről. Minél inkább ragaszkodott az apa a lányához, minél értékesebbnek tartotta, annál tovább tartott az egyezkedés.

A példázatbeli mennyegzőn különösen sokáig elhúzódott az alku. Ez felettébb értékes, kívánatos, drága menyasszonyt sejtet. A nász azonban nem marad el, hiszen a vőlegény kitartó, és nagyon eltökélt a szándékában. Ezen túl elég tehetős is ahhoz, hogy minden árat képes legyen megfizetni a kedveséért, amelyet a menyasszony apja megszab.

Akkoriban a lakodalom ünneplése este kezdődött, és a megérkező vőlegény elé a szüzek koszorúja érkezett oly módon, hogy a kezükben lévő mécsessel világítottak. A példázatban az történt, hogy bár a menyasszonynak sok barátnője volt, de a tíz barátnőből öttel nem sokat ért, hiszen nem tudtak a vőlegény számára világítani!

Mi teszi tehát az Úr számára ragyogóvá az egyházat, az ő kedvesét? Természetesen a jócselekedetek, amelyeket a vele való kapcsolat terem meg az életünkben, mert nála nélkül semmit sem cselekedhetünk. Mi azonban igen gyakran "nélküle" is akarunk magunkból "jócselekedeteket" kipréselni. Ezeket az ige holt cselekedeteknek nevezi. Olyan jónak tűnő tevékenységek, amelyeket nem az Úr kezdeményez, nem kéri tőlünk ezeket. Ezen tettek mögött nincs az öröm olaja, sőt inkább megkeseredések kísérik, "izzadtságszagúak". (Lásd Márta és Mária példáját.) Sőt, az is előfordul, hogy vallásos buzgóság motiválja őket, amelyekkel meg akarunk dolgozni a megváltásunkért, vagyis törvényeskedés áll mögöttük, ami Pál értelmezésében is esztelenség (Lásd Galatákhoz írt levél: Ó ti esztelen galaták!) Innen ered az olaj nélkül maradt szüzek elnevezése: balgák.

A példázatbeli szüzek valamennyien elaludtak, ami annak az analógiája, hogy az Úr visszatérésekor valamennyi cselekedetünk múltbeli, amivel nekünk jelenleg nem kell foglalkozni, hiszen nem a mi tisztünk azokat megítélni! Jézus maga fogja őket "beengedni", vagy "elküldeni". Valószínűleg Jézus hallgatói jól tudták, hogy az olajoskorsó nélküli szüzek nem önhibájukból nem tudtak világítani, hanem aki felkérte őket, - vagyis a menyasszony - volt gondatlan, vagy nem elég körültekintő, és nem gondoskodott számukra elegendő olajról. Az is nyilvánvaló, hogy a vőlegény megérkeztéig nincs "egyéb tennivalójuk", vagyis "legálisan pihenhetnek". A 10-es szám egyébként mindenhol az írásban a törvény száma, a törvény megcselekvésére, betöltésére utal.

A példázat helyzete Máté evangéliumában szintén ezt az értelmezést támasztja alá, hiszen a tálentumokról szóló, valamint a juhok és kecskék szétválasztásáról szóló példázat is a keresztények jócselekedeteivel foglalkozik. Tálentumok: használjuk fel képességeinket, ajándékainkat, amelyekkel az Úr lát el bennünket; szüzek példázata: Isten kezdeményezésére cselekedjünk; juhok és kecskék példázata: ne mulasszuk el a lehetőséget a jócslekedetekre, hiszen rászorulók mindig lesznek a környezetünkben!  

Röviden és összefoglalva: a Szent Szellem vezessen bennünket!

Fontos, hogy a mennyegzőre összegyűlt szüzek külsőre teljesen egyformák, ekkor még senki sem tudja őket megkülönböztetni, hiszen mindenkinek van lámpás a kezében, és világítani is tudnak még ekkor a lámpásban lévő olajjal. Abban sem különböznek, hogy mindnyájan elalszanak, vagyis a tetteink múltbeliek. Jézus a szívünket, szándékainkat vizsgálja, és látja az egyes tettek mögötti indítékainkat. Ha Isten szerint, a Szent Szellem indítására cselekedtünk, akkor azok Jézus visszaérkezésekor is világítani fognak. Azok a "jócselekedetek" azonban, amelyek csak testi indíttatásból származnak, (pl.: magunk felmagasztalására, hogy mások elismerését kivívjuk) nem mehetnek be Isten dicsőségébe.

(A frigyláda tartalma is reflektál erre a hármas tanításra. Tízparancsolat: Isten akarata szerint éljünk; Áron kivirágzott vesszeje: Isten adja a tálentumokat kinek-kinek az Ő akarata szerint; Manna: az éhezők, szűkölködők mindenkori segítése.)

Ne ítéljük tehát meg senkinek a tetteit! Ez a vőlegény dolga lesz azon a napon. Mi csak várjunk Rá állhatatosan, és minél több fénnyel igyekezzünk magunkat körülvenni!

"Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. Azt pedig, hogy ki mit épít erre az alapra: aranyat, ezüstöt, drágakövet, fát, szénát vagy szalmát, az a nap fogja világossá tenni, mivel tűzben jelenik meg, és akkor mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz; és hogy kinek mit ér a munkája, azt a tűz fogja próbára tenni. Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni; de ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga megmenekül ugyan, de úgy, mint aki tűzön ment át."   (1 Kor. 3: 11-15)

Ezután egy hangot hallottam a Mennyből. Ezt mondta nekem: "Írd le ezt: mostantól fogva boldogok és áldottak, akik az Úrban halnak meg." "Igen - mondja a Szent Szellem -, most már megpihenhetnek a munkájuk után, mert amit elvégeztek, az követi őket."   (Jel. 14: 13)

"Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, ezért kent föl téged társaid közül Isten, a te Istened öröm olajával."

"Milyen gyönyörű a királylány, arannyal átszőtt menyasszonyi ruhájában!

Hímzett ruhában vezetik őt a Királyhoz, szüzek és barátnői követik, együtt jönnek a király elé.

Ujjongó örömmel vezetik őket, így jönnek a Király palotájába. "     (45. Zsoltár 8 és 13-15)